Ha az Úr nem építi a házat ...
Miért kell anyagi, gazdasági jellegű ügyekkel foglalkozni az egyházban? Miért kell, hogy legyen egy gazdasági bizottság, amelynek a munkájával csak kevesen találkoznak? A kérdés: miért? Rögtön két síkon válaszolható meg. Egyrészt abból az okból kell ingatlanügyekkel foglalkoznunk, mert evangélikus elődeink örökségükként sok-sok ingatlant hagyományoztak ránk. A másik síkja mindennek az a cél, hogy mi magunk is tudjuk továbbadni ezt az örökséget. Akár megőrizve, akár gyarapítva, akár újat is teremtve.
A gazdasági bizottság legfontosabb feladata, hogy az egyházmegyében évről évre javaslatot tegyen a presbitériumnak a felújítási támogatás elosztására. Azért, hogy ez felelősségteljes döntés legyen, a gazdasági bizottság 2006-ban ellátogatott Veszprém megye minden gyülekezetébe, és felmérte a gyülekezetek tulajdonában lévő ingatlanokat. A felmérés eredményét összegezve egyszerre beszélhetünk örömökről, nehézségekről és kétségekről. Örömmel láthattuk azokat az ingatlanokat, amelyek felújítva, jó állapotban, rendben s tisztán várják a híveket, vagy éppen az érkező szolgálókat. Átéreztük a gyülekezetek szorongását is mindazon alkalmakkor, amikor azt láttuk, hogy a gyülekezet számára terhes a régi, (valaha) értékes ingatlan-örökség. Megfogalmaztuk kétségeinket is, látva néhány olyan beruházást, amely indokolatlanul túlméretezett, illetve bizonytalan anyagi fedezettel kezdődött.
Éppen ezért fogalmaztuk meg azt a néhány gondolatot, amelyet minden gyülekezetéért felelősséget viselő evangélikusnak át kell gondolnia ingatlanainkkal kapcsolatban. Ahhoz, hogy egy több oldalról vizsgált képet kapjunk, érdemes egy SWOT analízist végiggondolnunk. Akár minden felújítás tervezésénél – ahogyan sok pályázatnál ezt kérik is – érdemes e kérdéseket megvizsgálni. A SWOT egy angol betűszó, az erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek szavak kezdőbetűjéből. Így lássuk most vázlatosan az említett elemzést.
Az erősségek között mindenképp elsőként kell felhoznunk történelmi örökségünket, amely egyházmegyénk területén nagyon gazdag. A gyülekezetekben tapasztalható elszántság olyan mozgató ereje lehet az épített örökség megőrzésének, amely elszántság többet ér a lelketlen szakmaiságnál. Nem feledkezhetünk el arról, hogy gyülekezeti tagjaink egy-egy ingatlannal kapcsolatban személyes motivációt éreznek. Hiszen generációkon átívelő a templommal való kapcsolat! És a legfontosabb az erősségek közt az, hogy az egyházi ingatlanok célja – akár közvetlenül, akár közvetetten - az evangéliumi tartalom közvetítése az emberek felé.
Nem hallgathatunk gyengeségeinkről sem. Ha előre akarunk lépni, ezekkel is tisztában kell lennünk! A felújítások leggyengébb pontja a pénzügyi források megteremtése, és a már rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználása. Egyházmegyei, de akár gyülekezeti szinten is legnagyobb gyengeség a stratégia hiánya. Hol indokolt egy építés? Milyen sorrendben kell támogatni a felújításokat? Ez nem ad hoc , hanem stratégiai választ igényel.
A mostani időben is vannak lehetőségek, amelyeket ki lehet és ki kellene használnunk annak érdekében, hogy ingatlan-kincsünk megmaradhasson. Tisztában vagyok azzal, hogy a pályázati rendszer sokat hangoztatott, sok buktatót magában hordozó terület. Azonban látnunk kell azt is, hogy az egyébként is szűkös pályázati lehetőségek elszalasztása pótolhatatlan pénzügyi veszteség egyházunk számára. A lehetőségek közt mindenképp meg kell említenünk az ökumené felé valo nyitás lehetőségét. Nem kivitelezhetetlen, hogy egy templomot két felekezet is használjon. És a lehetőségek közt egy értékekkel rendelkező területen nem lehet nem említeni a turizmusban rejlő tartalékokat.
A veszélyek közt már csak címszavakban említeném a mindenki által továbbgondolható fogalmakat: demográfiai mutatók, emberek vallási igényeinek változása, egyház/gyülekezet feladatainak változtathatósága.
Természetesen az elemzésnek csak úgy van értelme, ha abból következtetéseket vonunk le, és javaslatokat tudunk megfogalmazni a továbblépésre. Látva az egyházmegyében élő gyülekezeteket, szükség lenne egyfajta tehermegosztásra. Ezáltal kiegyenlítettebbek lennének az ingatlan-állapotok is. Elengedhetetlen az átgondolt, megfontolt tervezés a gyülekezetekben. A gyülekezet önrendelkezési joga nem csorbítható, azonban nem is várhatja el egy gyülekezet sem, hogy önrendelkezése nyomán született döntését más finanszírozza. És persze van, ami a pénztől független! Az odafigyelés, a rend és a tisztaság templomainkban sosem pénzkérdés!
Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. (Zsolt 127,1) Közös célunk, hogy a mi építői fáradozásunk mindenkor találkozzon a mindenható Isten építő erejével, hatalmával!
Nagy Zoltán ev. lelkész
Ezen beszámoló egy Power Point vetítéssel elhangzott a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye közgyűlésén, a Gazdasági Bizottság munkájáról szóló beszámoló részeként.
Nyomtatásban megjelent a Veszprém Megyei Evangélikusok találkozója alkalmából nyomtatott Programfüzetben 2007. június 10-én
|