Nagyalásony-Dabrony-Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközség
 
1%

 
Menü
Nagyalásony-Dabrony-Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközség
Dabrony
Lelkészeink
 

Lelkészeink

Bélyei Tamás 1564-ben már Dabronyban volt - sárvári tanítóskodása után került a faluba. Wittenbergben tanult. 1558-ban, mint "jeles tanítót" említik.

Kazdagh Márton 1596-ban még Magyargencsen volt pap. Onnan került Dabronyba.

Aranyady Mihály 1619 és 1630 között volt a falu lelkésze. Ide Vönöckről került.

Szentmihályfalvai János 1630-ban került Dabronyba Hosztót községből, ahonnan azért távozott, mert hívei megvádolták gyenge szónoklatai miatt. 1646-ig prédikált a dabronyi gyülekezetnek, majd innen Kemeneshőgyészre, később Dörgicsére távozott.

Vöröskői György Frissen felavatott papként 1650-ben került Dabronyba, ahol 3 évig szolgált. 1654-ben, amikor dabronyi viselt dolgai miatt Muray püspök vádat emel ellene, már Tésen tartózkodik. A vádakra - miszerint "gyanús személyekkel" érintkezett, hajdúkkal, katonákkal társalkodott, részegeskedett, valamint egy volt lelkésztársát a tilalom ellenére "összeeskette egy másik nővel" - hallgatással felelt. Bűnei hallgatólagos beismerése után hivatalvesztésre ítélték.

Szmetana András 1670. szeptember 10-én lett dabronyi lelkész, és mindössze néhány évet szolgált a faluban.

Rajki András 1673-ban a pozsonyi törvényszék elé idézték "ijesztgetés" vádjával. A bíróságon lemond állásáról.

Virág Mihály Sokoldalú férfiú volt, végzettsége szerint bíró. Tudott németül is. Köztiszteletnek örvendő lelkész volt, akit egyházi szolgálatok ellátására még Révkomáromba is elhívtak. A pestis idején mindvégig kitartott hívei mellett: az egész környéken ő volt az egyetlen, aki nem futamodott meg a betegek vigasztalásának és a halottak eltemetésének feladata elől. Itt tartózkodásának pontos ideje ismeretlen. Korabeli dokumentumok szerint székhelyét akkor helyezte át Dabronyból Gérczére, amikor a török a falut elpusztította.

Ilosvai Illés 1695-ben lett Dabronyban lelkész. Itt tartózkodásáról más adat nem áll rendelkezésünkre.

Szemerey Márton Korábbi mórichidai lelkész 1700-ban került Dabronyba.

Kelemen Benedek 1703-tól dabronyi lelkész. Előtte Nagyszőlősön, később (1706-tól) Alásonyban szolgált. A már a 60-as éveiben járó Kelemen feltehetően köztiszteletnek örvendő, becsületes ember lehetett, legalábbis erre utal az a tény, hogy a környékbeli gyülekezetek egymás után hívták falujukba lelkésznek.

Farkas Mátyás Jeles tanító - a vönöckiek szenteltették pappá. Dabronyba 1710-ben került, ahol akkor már négy éve nem volt evangélikus lelkész (1706 és 1710 között a templom katolikus kézen volt). 1720-ig volt itt. Élete egy későbbi szakaszában Alásonyban lett lelkész.

Nagy Péter, Frental György, Horváth István Hármójukról mindössze annyit tudunk, hogy az 1720 és 1735. közötti 15 évben egymást követően Dabronyban voltak lelkészek.

Szakonyi Ferencz A híres nemesszalóki Szakonyi család tagja 1735 és 1765 között volt dabronyi lelkész. 30 éves itteni szolgálata idején újjászervezte és felvirágoztatta a dabronyi gyülekezetet.

Tompos Balázs Gergelyiből került Dabronyba 1765-ben, és 1771-ig szolgált itt. Művelt, tudós esperes, elismert szónok hírében állt. Felesége Perlaky Zsuzsanna, a sok jeles egyházi férfiút adó Perlaky család tagja volt.

Vázsonyi Sámuel 1771 és 1782 között volt lelkész Dabronyban. Az ő idejében, 1780-ban került a dabronyi evangélikus anyakönyvbe a következő fohász: "Esztendeinknek bölcs igazgatója Ura Istene tegye hasznos gyümölcsözővé az új esztendőt. Álld dicsőségedre ebben a kis Dobroni Ekleziádba."

Nemes Búzás István Csöglei származású lelkész 1782-től 1784-ig szolgált a faluban. Itt is nősült, felesége Kizsán Katalin volt.

Nemes Illyés Ádám Takácsiból, lelkésszé avatásának helyéről jött Dabronyba 1784-ben. Nem nősült meg, leánytestvérével Júliával lakott együtt, aki keresztelések alkalmával mindig komatársa volt. 1788-ban Rétibe ment lelkésznek.

Kövesi Pál 1788-ban 64 évesen került a faluba lelkésznek, és 1791-ig dolgozott itt. Felesége, a szalóki származású Szőke Zsuzsánna itt halt meg 1789-ben. Kövesi Pál temetéséről így emlékezik meg a falu halotti anyakönyvi kivonata 1792-ben: "Tiszteletes Tudós Kövesi Pál Uram életének 74. esztendejében hosszas nyomorúság után meghalván Nemes Szalókon kettős prédikációval butsogó versekkel, nagyszámú sokaság, aki jelenlétével tiszteltessenek meg."

Horváth Márton 1791-től nyolc éven keresztül volt a gyülekezet lelkésze. Felesége Rókás Zsuzsanna volt. 1792-ben egy két éves, 1794-ben pedig egy hat hetes kisfiúk halt meg itt. Örzse leányuk is Dabronyban született.

Horváth Péter 1799 és 1802 között volt dabronyi lelkész. Ránk maradt kézírásából arra lehet következtetni, hogy képzett, művelt ember lehetett. Erre utal az is, hogy innen külföldre távozott, hogy tanulmányait folytassa. Dabronyban maradt keresztfiának később Meszlenből írt levelet, ahová lelkésznek került.

Nemes Kis Dániel Bakonyszombathelyről került Dabronyba lelkésznek 1802-ben, és öt éven keresztül látta el itt a szolgálatot. Bozay Zsófiát vette feleségül, 1807-ben itt született meg János nevű fiuk. Anyakönyvi bejegyzései jó német és latin tudásról árulkodnak. Komái környékbeli előkelő családokból származtak. (Szakonyi, Noszlopy, Berzsenyi, Vidos családok). 1807-ben Vecsére távozott.

Nemes Szakonyi József Dabronyban született 1746-ban. Szülőfalujába 1807. novemberében került vissza lelkésznek, 27 évi pápai szolgálat után. Esperes lett, majd körzeti jegyző. Síremléke ma is áll a temetőben. Annak a Szakonyi Ferencnek a fia volt, aki szintén dolgozott Dabronyban lelkészként, 1735 és 1765 között.

Nemes Magassy Dávid Volt uraiújafalusi káplán 1811-ben került Dabronyba. Itt vette el feleségül Gothárd Annát, és gyermekeik - Dávid, Klára és Rozina - is itt születtek. 1822. őszén Kissomlyóra került. 1838-ban ő temette el Dukai Takách Judit költőnőt.

Szedenics György 1822 és 1828 között volt a falu lelkésze. Jó hírű, jól képzett, de tartózkodó ember volt - az idő tájt szokásos keresztkomaságot senki kedvéért sem vállalta el. Ő volt a későbbi dabronyi lelkész, Bárdosi Jenő ük-öregapja.

Perlaky István 1828-tól 35 éven keresztül volt lelkész a faluban. Felesége a jómódú Szőlősi családból származó Mecséry Sarolta volt. Szép, áhítatos prédikációi miatt kedvelték a falu lakói. Egészen haláláig dolgozott Dabronyban. Itt temették el egy 17 éves fiával együtt - sírjuk ma is látható a dabronyi temetőben. Dabronyi lelkészkedése idején, 1848-ban kolera dühöngött a környéken. A külföldről ide küldött orvosok azt tanácsolták a lelkésznek, hogy felvilágosító munkával, a betegség okainak feltárásával próbáljon meg nyugtatólag hatni a feldúlt hívekre. További tanácsuk volt, hogy a pánik elkerülése céljából az egy faluban elhunytakért egyszerre harangozzanak, valamint, hogy az orvosi szerek mellett ajánlják gyógyteakeverék használatát. A fodormenta, mustárlevél és kámforos pálinka összetételű teakeveréket a presbitérium javaslatára a lelkésznél, vagy bírónál kell tartani nagyobb mennyiségben. Az ekkor készült egyházi jegyzőkönyv megemlíti, hogy izzasztó hatása miatt hasznos lehet még a végtagok forró pálinkával való bedörzsölése, illetve mustárpép- borogatás alkalmazása a hason. Szédülés ellen fodormentát, mákonyt és bizonyos ammóniumkészítményeket javasoltak.

Borbély Sándor 1864-től egészen 1909-ig volt a dabronyi evangélikus gyülekezet lelkésze. A róla fennmaradt emlékek szerint szerényen, de pontosan végezte munkáját. Felesége, Karsay Ida, Karsay Sándor dunántúli szuperintendens leánya az egész falu orvosaként tevékenykedett. Egyik leányukat kérte meg feleségül Gárdonyi Géza. Felesége Dabronyban van eltemetve, ő maga Pozsonyban halt meg. Dabronyi lelkészkedése idején, 1867-ben évi 21 korona hozzájárulást szavazott meg a gyülekezet a soproni főiskola fenntartásához. Szintén az evangélikus gyülekezet jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy ekkoriban a sorkatonai szolgálatra besorozottakat valamint a rokkantakat egyáltalán nem, a 21 év alatti fiatalokat pedig csak külön evangélikus püspöki engedéllyel eskethette össze a lelkész, valamint, hogy a házasságok kihirdetésére kizárólag ünnepnapokon lehetett sort keríteni. A jegyzőkönyvben rögzítették 1872-ben Borbély Sándor dabronyi lelkész egyházi jegyzővé történő kinevezését is.

Kakas E. József 1909 és 1953 között, majd egy emberöltőn keresztül látta el a faluban a lelkészi teendőket. Lelkes, de hirtelen haragú ember volt. Itt tartózkodása idején renováltatta a templomot, ifjúsági házat építtetett. Nyugdíjazása után Balatonszepezden, később Gyenesdiáson élt. Ott halt meg azután 1973-ban, 88 éves korában. Felesége Belohoczky Jolán volt, 3 gyermekük született. Lelkészkedése idején, 1933-ban olyan nagyszabású viharkár keletkezett a faluban, hogy azzal a presbiteri gyűlésnek is foglalkoznia kellett. Az itt készült jegyzőkönyvből tudjuk, hogy a vihar megbontotta az iskola tetőzetét, ledöntötte a tanítólakás tűzfalát, elvitte a lelkész 15 m hosszú pajtájának teljes tetőzetét, megbontotta a templom tetőszerkezetét és a torony bádogborítását. A kár 5000 pengő volt. 1935. tavaszán a templom előtti tér megvásárlásáról döntött a presbitérium. A tér Ferenczy Sándor tulajdona volt. Ezzel összefüggésben kérték a községtől az egyházi épület előtt álló mérlegház elvitelét. A következő évben, 1936-ban nyári napközi otthon létrehozásáról született döntés a presbitérium gyűlésén. Az iskolások száma ebben az évben 54, az ismétlősöké 23 volt. 1937. nyarán Ritzli József helybéli ács elkészítette az iskola padozatát, Krauz András kőművest pedig az iskolaépület felújítására kérte fel a presbitérium. 1943. elején a presbiterek fűziskola telepítéséről döntöttek. Határoztak arról is, hogy a temető hátsó részét diófákkal ültetik be, melyeknek termése az 1. évben a lelkészé, a 2. évben pedig a gyülekezeté lesz. 1946-ban Márk Ernő menekült tanítót bízták meg a megüresedett tanítói állás betöltésére. 1947-ben arról döntöttek a presbiterek, hogy a lelkészi illetve tanítói földek után az adót a haszonélvezőknek kelljen megfizetniük. Az evangélikus lelkész fajárandósága 72 m3 volt. 1952. őszén Kakas József bejelentette, hogy "felsőbb utasításra" 43 évi szolgálat után lemond a lelkészi hivatásról. A lelkész anyagi helyzetéről árulkodik az a jegyzőkönyvi feljegyzés, miszerint Kakas kérte a gyülekezetet, hogy az összedőlt hullaház maradványait adják neki.

A lelkész lemondása után fél évvel, 1953. márciusában került sor az új lelkészt megválasztó közgyűlés előkészítésére. A közgyűlés megszavazta, hogy föld helyett a gyülekezet ezentúl évente 15 q búzát vagy annak pénzbeli ellenértékét, és 10 űrméter fát adjon a lelkésznek. Egyúttal határoznak arról is, hogy az akkor Zsédenyben szolgáló Bárdosi Jenőt hívják meg Dabronyba lelkésznek. Március 21-én került sor Kakas József búcsúztatására és az új lelkész, Bárdosi Jenő fogadására. Kakas József az új lelkésztől "az Istenbe vetett hit folytatását" kéri.

Bárdosi Jenő 1953-tól 1976-ig volt dabronyi lelkész. Ide kerülése előtt Csöglén dolgozott, ahol megszervezte a szórványgyülekezetet, majd lelkészlakást és templomot építtetett. 1943 és 1950 között Sopronkőhidán szolgált. Mint a fegyintézet lelkésze, ő gyóntatta és kísérte utolsó útjára Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akinek édesanyjához írott utolsó levelét élete kockáztatásával a cipője talpában csempészte ki a börtönből. Dabronyi szolgálata idején lelkészlakást építtetett, felújíttatta a kerítést és az orgonát, és megszervezte a nemesszalóki templom átépítését. Első felesége, Halász Ilona a dabronyi temetőben nyugszik. Egy gyermekük született, Tibor, aki csecsemőkorában meghalt. Második feleségével, Ferenczy Máriával 1975-ben esküdött meg. 1976-ban nyugdíjba ment, de az északi evangélikus egyházkerület püspökének kérésére egy pár hónapig még segédlelkészként ellátta a dabronyi és a nagyalásonyi hívek szolgálatát. 1981-ben Pápán halt meg, ahová végleges nyugdíjba vonulása után költözött. Dabronyi lelkészkedése idején a presbitérium 4 fős bizottságot hozott létre, melynek a temető rendjére kellett vigyáznia. A lelkészlak rendbetételét 1953. nyarán Nyárs Sándorra, a templomtető megjavítását pedig 1955. tavaszán Ritzl József ácsmesterre bízták. 1965. januárjában az eltörött harangtengelyt a Tsz. gépműhelyében javították meg, a torony villámhárítójának felszerelésével pedig Rozsássy József debreceni iparost bízták meg. Az 1971. év nagy eseménye Dr. Ottlyk Ernő püspök látogatása volt. 1972-ben kutat ásattak a temetőbe. Bárdosi Jenő 21 évi szolgálat után 1976. május 9-én vonult nyugállományba. Munkáját nagy elismeréssel köszönte meg a falu.

Sághy András 1976. és 1993. között volt a terület lelkésze. A dabronyi lelkészi hivatal Bárdosi távozásával megszűnt, Sághy már a modernebb nagyalásonyi lelkészlakásból látta el többek között a dabronyi, a kertai, a szentimrefalvai hívek szolgálatát. Az ő nevéhez fűződik a dabronyi templom külső vakolása és zsindelyezése, melyhez az Országos Műemlékfelügyelőség is segítséget nyújtott. Sághy felesége, Lakatos Márta a dabronyi, majd a nagyalásonyi napközis óvoda vezetője volt.

Pőcze István 1993. nyarától 1995-ig dolgozott a területen.

Karsai Lajos 1995. október 15-étől látja el a dabronyi hívek lelki gondozásának feladatát. Fiatalsága új színt hozott a gyülekezet életébe. Sokat foglalkozott a gyerekekkel.

Dr. Varga György 2000. nyarától Pápáról helyettesítéssel látta el a lelkészi feladatokat.

Nagy Zoltán 2003. aug. 15- től helyettes lelkészként szolgált a gyülekezetben, 2004. okt. 30- tól a társult gyülekezetek által egyöntetűen megválasztott lelkészeként Nagyalásonyból látja el szolgálatát.

Társoldalak
A templom felújításáról
Képgaléria
Karácsony 2005
Istentiszteleti időpontok
Templomképek a 2006-os felújítás előtt
Templomszentelési ünnep
 
© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster